Elsősorban attól, hogy igazi mondanivalója van, nem kilóra írják, univerzális recept szerint.
A mostani irományok jó része a következő elegyből áll: egy kis főzés, nem akármilyen, minimum mesterszakácsos, fantasztikus fűszerekkel. Van némi szex, mert arra sokan vevők, de sokszor ez a rész nagyon öncélú, soft pornós. Végül a történet lehetőleg tengerparton, egzotikus környezetben játszódik. Egy ilyet még elvisel az ember, kettőnél már elfárad, a harmadikkal már nem biztos, hogy érdemes foglalkozni. A jó könyvet nehéz letenni, még rosszabb befejezni. Sokszor irigylem, aki egy kedvencemet előszörre olvassa. Azt az élményt, amit egy igazán jó olvasmány jelent, még a film se tudja felülmúlni, pedig a mozi is egy csoda a maga nemében. Egy igazi könyv mindig üzen valamit, amit elsőre nem könnyű megfejteni, de odafigyeléssel többnyire sikerül. Egy idő múlva érdekes kaland újra elolvasni egy művet, mert előfordulhat, hogy másra koncentrál az ember, más összefüggések kerülnek előtérbe.
Nemrégen láttam meg, igaz a könyvtár polcán egy Bradbury könyvet, amiről eddig nem is hallottam.
Ő az,akinek az 50-es években írt Marsbéli Krónikája, Fahrenheit 451-je egyaránt félelmetes jóslat az emberiség nem túl távoli jövőjével kapcsolatban. Tőle származik az alábbi idézet, ki tudja miért nagyon időszerűnek érzem.
„Nézz körül a világban. Sokkal fantasztikusabb, mint, amit az álomgyárakban gyártanak.
Ne kérj biztosítékot, ne kérj biztonságot, ilyen állat nem létezik. S,ha létezne is a lajhárok családjába tartozna, akik a fán függeszkedve átalusszák életüket. A pokolba velük!
Rázd meg a fát, hogy a lajhár lezuhanjon!”
A mostani irományok jó része a következő elegyből áll: egy kis főzés, nem akármilyen, minimum mesterszakácsos, fantasztikus fűszerekkel. Van némi szex, mert arra sokan vevők, de sokszor ez a rész nagyon öncélú, soft pornós. Végül a történet lehetőleg tengerparton, egzotikus környezetben játszódik. Egy ilyet még elvisel az ember, kettőnél már elfárad, a harmadikkal már nem biztos, hogy érdemes foglalkozni. A jó könyvet nehéz letenni, még rosszabb befejezni. Sokszor irigylem, aki egy kedvencemet előszörre olvassa. Azt az élményt, amit egy igazán jó olvasmány jelent, még a film se tudja felülmúlni, pedig a mozi is egy csoda a maga nemében. Egy igazi könyv mindig üzen valamit, amit elsőre nem könnyű megfejteni, de odafigyeléssel többnyire sikerül. Egy idő múlva érdekes kaland újra elolvasni egy művet, mert előfordulhat, hogy másra koncentrál az ember, más összefüggések kerülnek előtérbe.
Nemrégen láttam meg, igaz a könyvtár polcán egy Bradbury könyvet, amiről eddig nem is hallottam.
Ő az,akinek az 50-es években írt Marsbéli Krónikája, Fahrenheit 451-je egyaránt félelmetes jóslat az emberiség nem túl távoli jövőjével kapcsolatban. Tőle származik az alábbi idézet, ki tudja miért nagyon időszerűnek érzem.
„Nézz körül a világban. Sokkal fantasztikusabb, mint, amit az álomgyárakban gyártanak.
Ne kérj biztosítékot, ne kérj biztonságot, ilyen állat nem létezik. S,ha létezne is a lajhárok családjába tartozna, akik a fán függeszkedve átalusszák életüket. A pokolba velük!
Rázd meg a fát, hogy a lajhár lezuhanjon!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése